Hogyan zajlik az online vásárlás folyamata?
A virtuális bevásárlás folyamata az esetek többségében magában foglalja a honlapon történő előzetes regisztrációt, a honlap kínálatának áttanulmányozását, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítésének és törlésének lehetőségét, a teljesítési és szállítási feltételek (cím, időpont, egyéb különös feltételek) kiválasztását, valamint a megrendelés elküldését is. A fogyasztó megrendelése után a szolgáltató köteles arról egy elektronikus visszaigazolást is küldeni.
Jogilag megengedettek-e az elektronikus úton kötött szerződések?
Igen, az európai uniós és a magyar jogszabályok alapján is jogszerűen lehet elektronikus úton szerződést kötni, azaz mint a távközlő eszközök speciális fajtája az internet útján is ki lehet érvényesen fejezni a szerződéses akaratot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon (írásban vagy szóban, telefonon) létrejött megállapodások esetén, tehát a szerződésből jogok és kötelezettségek is keletkezhetnek a szerződő felekre nézve, így a megkötött online szerződést annak tartalmának megfelelően a fogyasztónak és a kereskedőnek egyaránt teljesítenie kell. Mivel egyszerű klikkelés útján kötünk ekkor szerződés, ezért előzetesen alaposan olvassuk el, hogy mire kattintunk!
Mit jelent a határon átnyúló internetes vásárlás fogalma?
Az internet világa lényegében egy végtelen piacnak tekinthető, amelyen a világ bármely országában élő fogyasztó a világ bármely más országában honos kereskedővel szerződéses kapcsolatba kerülhet. E tekintetben határon átnyúló vásárlásról akkor beszélünk, ha a fogyasztó nem a saját országában székhellyel, telephellyel, ügyintézési hellyel rendelkező, hanem a világ bármely másik országában letelepedett webkereskedőtől vásárol. A nyelvi, a jogszabályi környezetben és adott esetben a kereskedelmi szokásokban rejlő különbségek miatt szükséges különösen megfontolni vásárlás előtt, hogy valóban külföldi kereskedő által üzemeltetett webáruházból rendeljük-e meg a kiválasztott terméket.
Mik az internetes vásárlás előnyei?
Az online vásárlás esetén a fogyasztó gyorsan, néhány kattintással, időt és energiát megspórolva, a munkahelyéről vagy otthonról vásárolhatja meg a kiválasztott árut, az Internet adta végtelen és határtalan piacból adódóan nagyobb földrajzi távolság ellenére is. Ezen túl az Internet megkönnyíti a mozgásában bármilyen okból (pl. betegség) korlátozott fogyasztók vásárlásait is. Tekintettel arra, hogy a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzlethelyiségét, nincsen nyitva tartási időhöz kötve, így a nap 24 órájában bármikor leadhatja rendelését. Olyan termék is könnyebben beszerezhető, amely a fogyasztó lakóhelyén vagy annak környékén nem kapható, így a fogyasztó számára elérhető áruválaszték is lényegesen kiszélesedik, továbbá a megrendelt áru kiszállítása nemcsak a lakóhelyre, hanem a munkahelyre is kérhető. Az interneten fellelhető ajánlatok könnyedén összehasonlíthatóak, így a fogyasztónak lehetősége van a számára legkedvezőbb feltételekkel (ár, minőség, egyéb kedvezmények) megvásárolni a terméket.
Mik az internetes vásárlás kockázatai?
A fenti előnyök mellett azonban fontos tudni, hogy az online vásárlásokhoz egyben kockázatok is kapcsolódhatnak, hiszen a személyes interakciót nélkülöző (hiszen a számítógép előtt ülünk) online ügyletkötés tekintetében adott esetben a fogyasztó elmulasztja vásárlási szándékát átgondolni, megfontolni. A fogyasztó mint laikus, az ügylet nem professzionális szereplője kiszolgáltatottabb helyzetben van, amely egy kettős, a megvásárolni kívánt termék és a vállalkozás személye tekintetében fennálló információ hiányban nyilvánul meg.Az internetes vásárlásnak lehetnek egészségügyi kockázatai is. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a fogyasztó gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt vásárol a neten, valamint szintén előfordulhat az is, hogy a kereskedők a fogyasztók életére, testi épségére vagy egészségére veszélyes, a forgalomból kivont vagy a forgalomból visszahívott, ezért jogszerűen nem értékesíthető termékeiket megpróbálják internetes kereskedelem során értékesíteni. A letiltott termékek listája megtalálható a http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfmhonlapon. Ezen túl a felek személyes jelenlétének hiánya miatt fokozott a veszélye a hamis termékek forgalmazásának is.
Mit tegyünk a kockázatok elkerülése érdekében?
A vonatkozó jogszabályok részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (úgynevezett elállási jogot, a termék visszaküldésének jogát) is biztosítják. Sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, illetve az esetleges későbbi jogvitákat is megelőzhetjük, ha kizárólag olyan online üzletben vásárolunk, amelynek honlapján a későbbiekben részletesen ismertetett tájékoztatás hozzáférhető, valamint tisztában vagyunk az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeivel is, továbbá kellő távolságtartással viszonyulunk a „túl szép, hogy igaz legyen” akciókhoz és kedvezményekhez.
Vannak különbségek egy uniós tagállamból rendelt termék/szolgáltatás és egy harmadik (nem uniós tagállam) országtól rendelt termék/szolgáltatás között?
Igen. Az Európai Unió tagállamaiban a közös uniós szabályozás eredményeképpen a fogyasztókat szinte megegyező tartalmú jogok illetik meg (például elállási jog), addig elképzelhető, hogy egy unión kívüli országban a jogszabályok speciális jogokat nem biztosítanak a fogyasztók számára.
Milyen óvintézkedéseket kell tennünk azelőtt, mielőtt megrendelnénk a kiválasztott árut?
A termék megrendelése előtt mindig törekedjünk a lehető legtöbb információ megszerzésére a kereskedőről és a vásárlás feltételeiről. Olvassuk el alaposan és körültekintően a honlapon hozzáférhető általános szerződési feltételeket, hogy azok a későbbiekben ne érjenek minket a meglepetés erejével. Emellett szintén javasolható, hogy a megrendelés elküldése előtt a honlapon közzétett vásárlási feltételeket mindig mentsük le számítógépünkre és nyomtassuk ki azt, így a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a vásárlás időpontjában milyen tartalommal volt a tájékoztatás a honlapon hozzáférhető, amely szintén hozzájárulhat az esetleges későbbi jogviták megelőzéséhez.
Milyen e-mail címet célszerű használni a vásárlás során?
A kéretlen elektronikus levelek (spamek) elkerülése érdekében javasolt az online megrendelések lebonyolításához egy ingyenes levelezőprogrammal – akár külön webes vásárlások céljára – létrehozott e-mail címet használni.
Milyen információkról köteles a kereskedő a fogyasztókat a megrendelés előtt a honlapján tájékoztatni?
A vonatkozó jogszabályok szerint a vállalkozó köteles honlapján a fogyasztókat többek között a vállalkozás (cég)nevéről és címéről (székhelyéről), a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról (díjáról) és az összes járulékos költségről (pl. a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről), továbbá a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, a szerződéskötés lépéseiről, valamint az elállás jogáról is tájékoztatni.
Milyen kötelezettségei vannak a kereskedőnek?
A webáruház honlapján a kereskedő mindig köteles biztosítani az adatbeviteli hibák (félrekattintások) kijavításának lehetőségét (például „vissza” vagy „kosár törlése”, „kosár frissítése” ikonnal). A kereskedő köteles a fogyasztó online megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz e-mail megküldését jelenti. Ez az e-mail jellemzően a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. E körben lényeges, hogy a megrendelési folyamat során e-mail címünket helyesen adjuk meg. Ha a visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti a megrendelése. Ez azt is jelenti, hogy, ha például a kereskedő egyáltalán nem küld visszaigazolást a fogyasztó e-mail címére, és a megrendelést követő több hét elteltével szállítja le a terméket, a fogyasztó nem köteles azt átvenni.
Mikor jön létre a szerződés?
A szerződés akkor jön létre, ha a kereskedő a visszaigazolást követően egy újabb e-mailben (ez a gyakoribb) vagy például telefonon értesíti a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról (a futárcégnek való átadásáról) vagy az üzlethelyiségben való átvétel lehetőségéről. Emellett a szerződés akkor is létrejön, ha a visszaigazolás után a kereskedő a megrendelt terméket leszállítja a fogyasztó részére.
Kötelesek vagyunk a vételárat megfizetni, ha a termék leszállításakor derül ki, hogy a csomagban nem a megrendelt termék van, vagy például a visszaigazolt árnál többet követel a kereskedő?
Nem, ilyen esetben nem vagyunk kötelesek a megrendelésünktől különböző termék átvételére és a magasabb vételár megfizetésére, hiszen ebben az esetben nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között, azaz a szerződés nem jött létre. Jogi értelemben ilyenkor a kereskedő részéről megtett új ajánlatról van szó, amely vonatkozásában a fogyasztó szabadon dönthet, hogy elfogadja-e azt vagy sem.
Mi a teendő, ha a kereskedő kéretlen küldeményeket küld nekünk?
Ha nem rendeltük meg a terméket, azaz nem állt szándékunkban szerződést kötni, akkor nincsen megállapodás a felek között, tehát nem állunk szerződéses viszonyban az eladóval, ezért az nem követelheti a termék átvételét és a vételár megfizetését. Ilyenkor javasolt egy rövid levélben vagy e-mailben a kereskedőt értesíteni, hogy a meg nem rendelt terméket az általunk meghatározott időben elviheti tőlünk. Ne okozzunk magunknak többletköltséget azzal, hogy a terméket magunk küldjük vissza.
A vételáron kívül milyen egyéb költségekkel kell a fogyasztónak számolnia?
A szerződő felek távolságából adódóan a megrendelt termék fogyasztóhoz való eljuttatásának költségét a szerződő feleknek, jellemzően a fogyasztónak kell viselnie. Ezért különösen fontos, hogy a megrendelés előtt böngésszük át a honlapot a szállítási költség összege tekintetében, mivel előfordulhat, hogy a webáruház a viszonylag kedvező vételár mellett magas szállítási költséget számít fel. Amennyiben európai uniós tagállamból vásárolunk, nem kell a termék után vámot fizetnünk. Azonban harmadik (nem uniós) országból történő rendelés esetén a szállítási költség mellett adott esetben vámot is fizetni kell, így e tekintetben a megrendelés előtt mindig tájékozódjunk megfelelően.
Hogyan járjunk el a termék átvételekor?
Célszerű megkérni a futárcég alkalmazottját vagy a posta kézbesítőjét, hogy várja meg, amíg a csomagot felbontjuk és meggyőződünk arról, hogy a termék első ránézésre sértetlen, valamint a szükséges dokumentumokat (számla, használati-kezelési útmutató) tartalmazza a csomag. Függetlenül attól, hogy jelzünk-e valamilyen hibát vagy hiányosságot már a csomag kibontásánál, ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem tehetünk minőségi kifogást a kereskedő felé. A szavatossági és minőségi kifogások megtételére az általános kifogásközlési és elévülési határidőn belül van lehetőségünk, hiszen a csomag kibontásakor természetesen nem lehetséges a termék alapos megvizsgálása.
Ki felel azért, ha a megrendelt termék a kiszállítás közben károsodik, megsérül?
Főszabály szerint az felel, aki a kárt okozta, aki a károsodást előidézte. Azonban fontos tudni, hogyha a felelős személye nem állapítható meg, a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontjáig minden esetben az eladó (a kereskedő) felel a termék épségéért, függetlenül attól, hogy a kiszállítást a postai alkalmazott vagy futárcég végezte, ezért a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a kiszállítást nem ő, hanem egy alvállalkozója teljesítette. Tehát ez azt jelenti, hogy a kárveszély a termék fogyasztó részére való átadásával száll át a fogyasztóra (ezen előírás jogszabályi alapja a Polgári Törvénykönyv 278. § (2) bekezdése).
Mit jelent az elállási jog?
Amennyiben a vásárló meggondolta magát, 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. E jogot az áruátvétel napjától, illetve szolgáltatás esetén a szerződés megkötésétől gyakorolhatja. Mindenképp legyen írásos nyoma, hogy vita esetén bizonyítani lehessen az elállás időpontját. A fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, az eladó pedig köteles legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget visszatéríteni. A fogyasztó által kifizetett teljes összeg a vételárat és az Európai Közösségek Bírósága által a C-511/08. számú ügyben meghozott döntésben is megerősített jogszabályi rendelkezések alapján a termék fogyasztó részére történő eredeti kiszállítás költségét is magában foglalja!
Fontos! A terméket csak akkor küldjük (adjuk) vissza, ha az eladó előzetesen nem zárkózott el a termék visszavételétől, mivel ellenkező esetben, a termék visszaküldése után már a termék sem lesz a birtokunkban és kérdéses, hogy az eladó egyáltalán visszafizeti-e az általunk kifizetett összeget.
Kipróbálhatjuk-e, használhatjuk-e a terméket az elállási határidő alatt?
Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 8 munkanapos határidő alatt megbizonyosodhassunk arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez (kivéve CD és DVD lemezek esetében). Mint ahogyan utaltunk már rá, amint eldöntöttük, hogy nincsen szükségünk a termékre, ezt követően már ne használjuk, óvjuk meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudjuk azt a kereskedőnek visszajuttatni.
Milyen formában kell közölnünk a szerződéstől való elállásunkat az eladóval?
Elállási szándékunkat szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben) és e-mailben is kifejezésre juttathatjuk, akkor is, ha a kereskedő az elállási jog gyakorlásának valamelyik formáját a honlapon közzétett általános szerződési feltételekben kizárja. Az utólagos bizonyíthatóság érdekében javasolt, hogy elállási nyilatkozatunkat elsősorban az eladónak a webáruház honlapján közzétett e-mail címére küldjük el. Természetesen, amennyiben a vállalkozás rendelkezik üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal, elállási nyilatkozatunkat személyesen is átadhatjuk és az eladóval igazolt módon átvetethetjük. Az elállási nyilatkozatunkban mindenképpen utaljunk arra, hogy a hatályos jogszabályok által biztosított, az internetes kereskedelemben is irányadó indokolás nélküli elállási jogunkat (és nem például a hibás teljesítéssel összefüggő szavatossági vagy jótállási jogainkat) gyakoroljuk.
Az online kereskedő meghatározhat-e a rendelet szabályaitól eltérő, a fogyasztóra nézve hátrányosabb szerződési feltételeket?
Nem, mivel a rendelet szabályaitól csak a fogyasztóra nézve előnyösebb, kedvezőbb módon lehet eltérni, például 8 munkanapnál hosszabb elállási határidő biztosításával. Emellett az eladó biztosíthatja az elállási jogot olyan termékekre is, amelyek esetén egyébként a rendelet kizárja a fogyasztó szerződéstől való visszalépését.
Van olyan eset, amikor nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog?
Igen. A rendelet alapján nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog az előre meghatározott időpontban szállást nyújtó (hotelszoba foglalás), szállítási (repülőjegy-foglalás, gépjárműbérlés), étkeztetési (pizza rendelés) vagy szabadidős szolgáltatások (koncertjegy, belépőjegy megrendelés) igénybevételére irányuló online szerződéseknél.
Internetes szerencsejátékok esetén biztosítja a rendelet a fogyasztók számára az elállási jogot?
Természetesen az egyre népszerűbb internetes sportfogadások, szerencsejátékok esetén sem követelheti vissza a fogyasztó utólag a sikertelen fogadás során kockára tett összeget, hiszen így a fogadásban rejlő szerencse-elem értemét vesztené.
Mi a helyzet a lemezen tárolt szerzői művek (CD, DVD) esetében?
Ha a terméket (CD, DVD) az elállási határidő alatt az eredeti csomagolásban, felbontatlanul visszaküldjük vagy visszavisszük az eladó üzletébe, az eladó köteles az általunk kifizetett összeget részünkre visszafizetni.
Akkor sem állhatunk el a szerződéstől, ha a számítógépes szoftvert nem telepítő lemez formájában vásároljuk meg, hanem online töltjük le?
Online letöltés esetén a szerződés tárgya egy immateriális formában létező adathalmaz, valamint ehhez az adathalmazhoz való hozzáférés biztosítása. A rendelet immateriális szerzői javak vonatkozásában nem rendelkezik külön az elállási jogról, de ilyen esetekben az eladó jogszerűen hivatkozhat kizárási okként analógiával a szerzői művek csomagolásának felbontására azzal, hogy ebben az esetben a csomagolás felbontásának a szoftver fogyasztó számítógépére történő letöltését tekinthetjük. Tehát, ha a szoftvert már letöltöttük számítógépünkre, elállási jogunkat ezután már nem gyakorolhatjuk.
Mely esetekben nem gyakorolhatjuk még az elállási jogunkat?
Nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az interneten megrendelt műsorszolgáltatásra (például kábeltelevízió), valamint internet-hozzáférésre vonatkozó szerződés alapján a szolgáltatási hely kiépítése és a szolgáltatás aktiválása előzetes, a jogkövetkezmények ismeretében megtett beleegyezésünk alapján a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül megtörténik.
A fogyasztó akkor sem gyakorolhatja elállási jogát, ha a termék ára, illetve a szolgáltatás díja a pénzpiac eladó által nem irányítható ingadozásától függ. Példaként említhető a háztartási tüzelőolaj, és egyéb olajszármazékok, valamint a nemesfémből készített ékszerek. Fontos, hogy nem tartozik e kivétel alá az az esetkör, amikor az áringadozást a nemzeti valuták árfolyamainak változása eredményezi.
Hírlap és folyóirat vásárlására irányuló szerződés esetén az eladótól szintén nem várható el, hogy az esetlegesen már aktualitásukat vesztett kiadványokat a vételár visszatérítésével visszavegye.
Visszakövetelhetem a vételárat olyan termék esetén, amelyet kifejezetten a saját kívánságomra, egyedi utasításaim alapján készítettek, állítottak elő?
Nem, mivel a vállalkozások nem kötelesek olyan termékek feltétlen visszavételére, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó egyedi utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Ha ezekben az esetekben elfogadnánk az elállási jog gyakorlását, akkor gazdaságilag értéktelenné válna a dolog, hiszen a kereskedő már nem tudná a kizárólag az azt megrendelő fogyasztó számára értékkel bíró egyedi jellegű terméket más vevő számára értékesíteni.
Példaként említhető, amikor ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók alapján készítenek el. Hasonlóan nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az általunk készített digitális fényképek előhívásával, vagy egyedi számítógépes szoftverek megalkotásával bízzuk meg a webáruházat.
Van-e jogunk az elállásra, ha a megrendelt terméket a kereskedő üzlethelyiségében vagy vevőszolgálatán (átvételi helyén) vesszük át?
Általában van, amelyhez az alábbiakat kell figyelembe venni. Az elállási jog a távollévők között megkötött szerződések esetén illeti meg a fogyasztót, azaz a szerződésnek távolsági eszköz útján (ilyen az internet is) kell létrejönnie. Online vásárlásnál a szerződés létrejöttéhez szükséges ajánlatot (ez a megrendelés) a fogyasztó, míg az elfogadó nyilatkozatot a kereskedő teszi meg. A korábbiakban kifejtettek értelmében az automatikus visszaigazolás nem tekinthető jogilag kötelező elfogadó nyilatkozatnak, hiszen ez a rendszerüzenet formájában tett visszaigazolás kizárólag a szolgáltatót terhelő jogszabályi kötelezettség teljesítését jelenti, amely a fogyasztó megrendelésének, azaz jognyilatkozatának beérkezését igazolja. A kereskedők a visszaigazolás elküldését követően a gyakorlatban egy újabb e-mailben vagy esetleg telefonon értesítik a fogyasztót a megrendelés elfogadásáról és a teljesítés körülményeiről. Ez az újabb email vagy értesítés már elfogadó nyilatkozatnak minősül, és a fogyasztóhoz történő megérkezésével a távollevő felek között érvényesen létrejön a szerződés. Amennyiben tehát a kereskedő ebben a második e-mailben vagy telefonon értesíti a fogyasztót, hogy a termék a boltban vagy az ügyfélszolgálaton átvehető, a szerződés létrejöttnek tekinthető, és a fogyasztót megilleti az elállási jog, függetlenül attól, hogy adott esetben a fogyasztónak az üzletben történő átvételkor elvileg lehetősége lenne a termék megvizsgálására.
Ha online árverésen vásárolok, kivel kerülök szerződéses jogviszonyba?
Amennyiben online árverési oldalon regisztrálunk, egyrészt szerződéses kapcsolatba kerülünk az árverési oldal üzemeltetőjével, amely a regisztrációnk alapján az oldalon nyújtott szolgáltatásokhoz (aukción való részvétel, termékek árverésre való meghirdetése, stb.) való hozzáférést biztosítja. Az adott termék árverése során, majd az árverés lezárását követően a termék árverezőjével (eladójával) kerülünk jogviszonyba, azaz a szerződés nemteljesítése vagy hibás teljesítése miatt igényünket a termék eladójával, és nem az árverési oldal üzemeltetőjével szemben érvényesíthetjük.
Megilleti-e a fogyasztót online árverésen megvásárolt termék vonatkozásában az elállási jog?
Magyar árverésen történő vásárlás esetében a rendeletben foglaltak alapján nem illet meg bennünket elállási jog, melynek oka az, hogy az árverés is egy speciális, spekulatív jellegű szerencseszerződés, amely értelmét vesztené, ha a „leütési ár” megfizetése után mégis meggondolhatnánk magunkat. Természetesen az úgynevezett fix áras árveréseknél (amikor a vételár előre meghatározott, és nem kerül sor licitálásra) az általános szabályok szerint gyakorolhatjuk elállási jogunkat. Egyes uniós tagállamokban (pld: Németország) azonban az árverésekre speciális szabályozás vonatkozik, amelyek biztosítják a fogyasztók részére a szerződéstől való indokolás nélküli elállás lehetőségét.
Milyen módon fordulhatunk panasszal az online áruház üzemeltetőjéhez, ha valamilyen problémánk merül fel a vásárlás során?
A szolgáltatóhoz e-mailben és postai úton (lehetőség szerint ajánlott, tértivevényes levélben) is fordulhatunk. Ha a webshop rendelkezik üzlethelyiséggel, reklamációnkat személyesen is közölhetjük az eladóval.
Köteles-e az online áruház üzemeltetője érdemben válaszolni fogyasztói panaszunkra?
Igen, az e-mailen vagy postai úton elküldött panaszunkra legkésőbb 30 napon belül köteles az eladó érdemben írásban válaszolni, és ha a panaszt nem tartja jogosnak, köteles ezen álláspontját megindokolni. Az üzletben közölt szóbeli panaszt az eladónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ha nem fogadja el igényünket, akkor köteles a panaszról jegyzőkönyvet felvenni, majd azt 30 napon belül érdemben megválaszolni.
Milyen lehetőségeink vannak, ha a kereskedő nem teljesíti szerződésszerűen, illetve nem fogadja el a szerződéstől való elállásunkat és nem fizeti vissza az általunk kifizetett teljes összeget?
Amennyiben a kereskedő nem fogadja el a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló elállási jogunk gyakorlását, és nem fizeti vissza az általunk kifizetett összeget – mint minden szerződéssel kapcsolatos jogvitában – bírósághoz vagy a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testülethez fordulhatunk.
Megilletnek-e bennünket online vásárlásnál is az általános szavatossági és garanciális jogok?
Természetesen igen. Hibás termék leszállítása esetén az általános garanciális és szavatossági szabályok alapján első körben kijavítást vagy kicserélését követelhetünk, másodlagosan pedig árleszállítást is kérhetünk vagy végső esetben a vételár visszakövetelésével egyoldalúan megszüntethetjük a szerződést.
Hova fordulhatunk, ha a külföldi székhelyű vállalkozás nem teljesíti szerződéses és jogszabályi kötelezettségeit?
A határon átnyúló vásárlással összefüggő jogvitáknál jogaink érvényesítéséhez (tanácsadás, idegen nyelvű levelezés) a bírósági eljárás előtt az Európai Fogyasztói Központ tud segítséget nyújtani.
Forrás: http://www.magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas.html
